A Witcher világa
A boszorkányvadász világa buja, teli van élettel s kalanddal. Van valami ugyanakkor, ami hasonló teszi a miénkhez. Itt is előfordul, hogy valakinek nehéz döntéseket kell meghoznia, itt is előfordul, hogy valaki a mindennapok problémáival törődik... igazi hús és vér világ.
Hogy megismerd, miért is lett a világ ilyen hatalmas forgatag, életbevágó, hogy megismerd a történelmét. Hogy tanulj a dologból, és ne kövesd el apáid hibáit. Tölts nekem még egy italt és jól figyelj...
Azt hiszem, még egy olyan zöldfülű is hallott már a Nagy Háborúról, mint amilyen te vagy. Mivel nem úgy nézel ki, mint azok a déli gazfickók, nem sértelek meg szavaimmal. A föld, ami már évszázadok óta a miénk volt a háború határvidékévé és tüzes konfliktusok színterévé vált. Bár volt néhány összecsapás, de még mindig mi tartottuk kézben a dolgokat. A saját dolgainkkal törődtünk... mígnem egy napon...
A Nilfgaard hadsereg első támadása meglepetésként ért minket. Az ellenség átlépte a Yaruga folyót és úgy tűnt, hogy senki sem képes őket megállítani. Aztán mégis, a Sodden melletti csatában sikerrel jártunk. A gyermekek a mi bátorságunkról tanultak és a dicsőség évei jöttek el... varázslóink neve úgy visszhangzott a fejükben, mint valami litánia. Aztán jöttek a szerződések, jött a béke... Mind azt gondoltuk, hogy a bajoknak vége szakadt... de nem tartott túl sokáig...
A másik csapás az arany volt. A vezetők, megvesztegetve saját kereskedői céheiktől, már nem tartották kézben a határon átkelő áru mozgását. Mahakam ösvényein szépen átmentek az áruk, megtöltve arannyal Nilfgaard kincstárát. És tudnod kell, hogy már a következő támadásra készültek. Az 1264-es esztendőben zúdult ránk a csapás. Aedrini Demawend, Temeriai Foltest, Redaniai Vizimir, Kaedweni Hanselt és Lyriai Meve - gondosan őrizd meg e neveket, mert sokat jelentenek manapság - mindannyian összegyűltek a Királyok Tanácsán. Mégis, a békét már nem lehetett tovább fenntartani.
"A Fekete" rommá változtatta Aedrin és és Lyria földjét, ellopva mindent, amit csak lehetett. Verden feladta a harcot és Temeria uralkodója úgy döntött, hogy békét köt a császárral. Valahányszor az ellenszegülés jelei feltűntek - mint ahogy ez Vengerbergben is történt - vér áztatta el a földeket. A veszteségeink listája vég nélkülinek tűnt, s emlékük megfagyasztotta a szívem. A szívem a fájdalomtól másodjára is összetört, mikor arra a sok fertelmes és alávaló hitszegésre gondoltam, melyeket a sötét kamrák titkos mélyén kötöttek. Tudom, hogy most mi jár a fejedben... És igen, MI voltunk azok, akik ismét győzelmet arattak, Nilfgaard még egyszer elbukott mindenféle mágikus beavatkozás nélkül. Mégis, mikor erre gondolok, félelem tölti meg a szívem, mert nagyon ritkán fordul elő, hogy tanulunk hibáinkból. A jövő bizonytalannak tűnik...
A földünk vérzik, a sebek mélyek... és messze a gyógyulás.
Forrás: IGN RPGVault - Peek #2
(Vissza)
Fordította / írta: Kwish 2004.10.22.
Frissebb kapcsolódó cikkek:
2004.10.23. - A fajok és a fajgyűlölet 2004.10.25. - A Witcher Rend története 2004.10.26. - A Változások és a Fűpróba 2004.11.25. - A tekintet 2004.12.17. - A mágia eredete
Az összes kapcsolódó cikk felsorolása
|