Főoldal
Bard's tale
Dragon Age
Gothic 3
KotOR
KotOR 2
Kult
Lionheart
NWN 2
The Fall
The Roots
The Witcher
Titan Quest
ToEE
Általános
Jellemzők
FAQ
Követelmények
Problémák
Csalások
Patchek

Játékvilág
Világok
Járművek
Tárgyak
Fegyverek
Páncélok

Karakter
Kasztok
Tulajdonságok
Skillek
Képességek
Erőtrükkök

Játékmenet
Végigjátszás
Társak

Háttér info

TATOOINE - Főküldetés

Előzmények:

Bevezető
A világ leírása

Ez volt Dantooine után az első bolygó... (Hogy miért pont ez? 'Asszem végül Mission miatt döntöttem így (le akartam zárni az ügyet, hogy foglalkozhassam a többiekkel. (Én naív ökör!) Vacilláltam még a Kashyyyk-on is, mert a csillagtérkép bolygóinak felsorolásakor azt említették először, de aztán mégis maradt ez.)

Közjáték: Utunk során ismét álmot látunk, valamiféle romos teremben, föld alatti helységben látjuk a Csillagtérkép semmivel sem összetéveszthető villogását. Ébredésünkkor Bastila is közli, ismét egyet álmodtunk (sajnos nem együtt aludtunk), szerinte is valamiféle barlang lehet a terem... talán a bolygó lényei ismerik, és birtokba vették...

Célunk tehát, hogy megtaláljuk a Csillagtérképet, ami valamilyen föld alatti helyen, talán barlangban található... Ismét nincs más dolgunk, mint legelőször is információkat szopálni, ahol csak tudunk, hátha kiderül valami...




Főküldetés – Star Forge térkép Tatooine-on található darabja utáni hajsza
avagy a buckalakók is csak emberek


Azok a küldetések, melyek a fősodor részét képezik:


Leszállásunkat követően egy vámtiszt fogad, aki lesápolna minket 100 CRD parkolási díjra, itt a fő hangsúly a feltételes módon van, mivel meggyőzzük, hogy inkább a boltokban költenénk el a pénzt, erre megadja magát. A biznic, az mindenhol biznic. Kis beszámolót is tart a bolygóról.. Régi, öreg, mondhatni ősöreg planéta. Senkit sem érdekel, egy nagy homokkupac az egész, bár a Czerka Társaságnak itt is van érdekeltsége. (Muhaha.) Egy meglehetősen rosszul menő érdekeltsége. (Muhahaha.) Ígéretes érclelőhelyeket találtak a bolygón a geológiai kutatások során, ezért jöttek ide, de aztán kiderült, hogy a fém elég rossz, megmunkálhatatlan... az is lehet, hogy csak valamelyik üzleti vetélytársa palizta be a céget. (Muhahahaha.) Volt pár jó éve, és még most is folyik valami tevékenység, de az egész dolog befuccsolt. (MUHAHAHAHA-HOHOHO-HIHIHI.) Hiába, kezdettől fogva szívembe zártam ezt a céget, de úgy kell nekik, miért mindig Lagzi Lajcsit juttatják az eszembe.) A település elég elhagyatott, nincs miből megélnie a lakosoknak. Vannak turisták, lehet vadászni a helyi vadakra (néha a turistákra is). A bennszülött népek elég érdekesek egyébként. A buckalakók erőszakos, intoleráns faj, akik alapvetően azzal szórakoznak, hogy lemészárolnak mindenkit aki az útjukba kerül (harcona marcosok). Inkább állatok, mint gondolkodó lények, kommunikálni sem lehet velük. A Czerka vérdíjat tűzött ki a fejükre, mert még azt a minimális munkát is akadályozzák, ami a bolygón folyik... nehéz úgy bányászni, hogy közben szétlövik/ütik az ember fejét. A másik a jawák faja. Egyáltalán nem harcos fajta, kukázó, gyűjtögető életmódot folytatnak, igen jó kereskedőnek számítanak és különleges érzékük van a droidokhoz. Vannak elméletek, amely szerint nem is őshonosak a bolygón, de hogy honnan kerültek ide, nem tudni. Ha munkát keresünk a kockázat tűrő képességünktől függ, hogy mit is vállalunk, vagy kapunk. Vérdíjat vehetünk fel a Czerkától, vadászhatunk, majd értékesíthetjük a trófeákat valami Fazza nevű mukinak, és persze itt is lehet swoop versenyekre nevezni (Broáfffff), valami huttot kell keresni. Ha úgy nagy általánosságban megemlítjük neki a romokat, közli, hogy igen, vannak a bolygón ilyenek, de a buckalakók hamar eljutnak az ilyen helyekre, és mindenre ráteszik a kezüket. Az őslakosoktól lehet, hogy lehetne információt szerezni, csak velük nem lehet szót érteni...

Hát, a fentiekkel nem jutunk túl sokra, de ha kilépünk a városba, és taktikusan mindenkit szétbombázunk kérdésekkel kis lépésekkel poroszkálhatunk előre célunk felé. Kiderül, hogy a várost a Czerka Társaság annyira kézben tartja, hogy a ki és belépőket is felügyelik. Gyakorlatilag csak az általuk kiadott vadászengedély birtokában lehet elhagyni a várost (így követhetőek az emberek), amit elég borsos áron adnak, 200 CRD-ért, ezzel is biztosítva, hogy csak a komoly vadászoknak lesz kedvük (materiális társadalom kedv = pénz) kiváltani... A vadászklubban azt is megtudjuk, hogy ha igazán városon kívüli területek érdekelnek, akkor legjobban a helyi lakosok tudnának segíteni, már’ha akarnak. Komad például elmeséli, hogy látott buckalakókat fura romok között, bár ő nem látott ott semmit mikor visszatért a helyszínre. A romok azóta a homok alá kerültek, hogy hol lehetnek, csak a vérgőzösek tudják. A táboruk egyébként a várostól dél felé található, csak dél felé kell menni, és ahol fölkoncolják az embert, na ott lesz a tábor...

(Sand people) Mikor belépünk a Czerka Társasághoz, egy feldühödött idegen épp kiront az ajtón, pöfögve a Társaság lelketlenségén és szemétségén. Az irodában a protokoll képviselő hajlandó nekünk vadászengedélyt adni, de azért a helyzet nem olyan egyszerű.. Gyakorlatilag nem is egyszerű engedélyt ad, hanem azért kapjuk meg a licenszt, hogy kinyírjuk a buckalakók egy törzsének főnökét, aki mostanában hihetetlen sok bajt okozott a Társaságnak. A feladatot akkor tekintik teljesítettnek, ha a főnök fegyverét (gaffi stick) bemutatjuk a lotyónak (egyébként minden buckalakó fegyverért ad majd valami kis pénzmagot), mivel más esély nincs az engedély megszerzésére, beadjuk a derekunkat. A nőci szerint érdemes az egyik homokjárót követni, mert azokat rendszerint megtámadják az őslakosok. Milyen praktikus!

Kilépve az ajtón, az előbb feszült hangulatba távozó idegenbe botlunk (Dayso Cooh). Kéri, hogy egy szavát se higgyük a céges macának. Mindig van békés megoldás is. Héh, ez a faszi tuti hogy egy tudatalatti Jedi mester! A buckalakók egyetlen bűne, hogy senki nem beszéli a nyelvüket, így nem lehet velük tárgyalni sem. Még jó, hogy támadnak, ha azt látják, hogy idegenek lepik el a földjeiket. Csak egy jó droidra lenne szükség, aki tud fordítani... ő hallotta is, hogy a helyi boltban van valami olyan robot, aki érti a buckalakók dialektusát. Feltehetőleg szerezni kell sivatagi ruhát is, hogy megtévesszük őket, amíg legalábbis hallótávolságba érünk (hogy legyen esélyünk az érvelésre). Ilyen cuccot biztos leszedhetünk az esetleges sivatagi támadókról.. Hmm, persze ebben az esetben valószínűleg azt is meg kell majd magyarázni, hogy miért is támadtunk rájuk, ha egyszer a békés megoldást keressük. Nem lesz egyszerű feladat, az biztos.

Saját bőrünkön tapasztaljuk azt is, hogy a Sith erők mégiscsak felfigyeltek ránk, mert Anchorhead poros utcáját róva egy háromtagú Sötét Jedi csapatba ütközünk. Közlik, hogy nem úszhatjuk meg, hogy elszöktünk Tarisról, aztán meghalnak (no jó, előbb megpróbálnak megnyökögtetni, de gyengécske támadásuk elhárítja a védfalunk, izé). Szedjük össze a cuccukat, nem is olyan rossz, van egy új fénykard kristály is (Damind kristály). A náluk található adategységen saját fényképünket láthatjuk viszont, meg persze Bastilaét, és egy kis felhívás van rajta, hogy jól fizetnek értünk... Hiába, a népszerűség káros hatásai itt nem a paparazzik, hanem a sötét jedi lúzerek.


(Droid for Sale) A fura idegen útmutatását követve elballagunk a droid boltba, ahol roppant épületes beszélgetést folytatunk a bőbeszédűnek mutatkozó HK-47 droiddal (akinek egyébként a szeme sem áll jól). A droid összevissza hadovál, egyszerre fényezi magát, titokzatosan célozgatva hihetetlen harci képességeire, de magyarázkodik amiatt is, hogy múltja ismeretlen előtte is, mert valami blokk van a memóriájába *sóhaj*. Reméljük nem fog kiderülni valami nagy disznóság. A tulajdonos Yuka Luka, izé Laka meglepő módon nem tud túl sok mindent a droidról (HK-47 állítása szerint ez a mi szerencsénk, hiszen akkor bázira felsrófolná az árat). Mint mondja, a droid (saját állítása szerint), beszéli a buckalakók dialektusát, és vannak páncélozott beültetései is... és itt jön a sokk 5.000 CRD-ért szeretné eladni! Miután kedves kísérőink fellocsoltak a padlóról, az ajtó felé fordulunk, mondván, kell a sz@rnak egy ilyen robot, mire Yuka rögtön lejjebb is viszi az árat 4.000 CRD-re. Ezt követően hiába pillogunk vészjósló tekintettel az ajtó felé, "No most innen elmegyünk! " felkiáltással, nem enged az árból.. viszont ha szépen a lelkére beszélünk (PER), váratlan hirtelenséggel lemegy 2.500 CRD-re. Ezt követően már az ingyenes elvitelbe egy halálos fenyegetés is beletartozik, úgyhogy visszük 2.500 CRD-ért a droidot. Választhatunk, hogy mindjárt be is rakjuk a csapatba (szerintem most még felesleges), vagy az EbonHawk-ra kerül a többi várakozó társ mellé. (Vissza)

A vadászengedély birtokában büszke mosollyal arcunkon lépünk ki a Dűne tengerre, a várost körülölelő homoksivatagba (hogy a pofánkba is csapja a homokot a szél). Ismereteink szerint dél felé található a buckalakó törzs szálláshelye, ezért arrafelé igyekszünk, útközben épp elég támadásban lesz részünk ahhoz, hogy a tolmács droid mellett embereinket tudjuk majd álcázni. A támadások mindig a tárgyakat rejtő halmok, szemétkupacok, maradványok közelében esedékesek, úgyhogy minden, a homokból kiemelkedő csökevényt közelítsünk meg.

TIPP: Érdemes a három Jedivel menni, mert bénító képességüket a buckalakók simán benyalják, és így a küzdelem igazából villámgyors szeletelő versennyé változik.

TIPP: Ha teljesen VÉLETLENÜL (haha) találnánk valami bantha fodder nevű cuccot, ne csavarjunk belőle azonnal spanglit, hanem tegyük el.


Útközben lehet, hogy megállunk a nagy homoksikló mellett, s ha sikeresen visszaverjük a buckalakók támadásait (3 hullám.. mármint 3 hullámban támadnak, de sokkal több hulla lesz miatta), és még a bányászcsapat vezetője is túléli a dolgot, ismét tanulhatunk valamit. Kiderül, hogy a Czerka Társaság a bányagépek útvonalát automata lövegtornyokkal kívánta megvédeni a buckalakók ellen. Ez szép és jó is volt addig, míg nem jöttek a jawák, akik szépen összeszedegették őket, és így most ezek a fegyverek is a buckalakók táborát védik. (Hát, ez a Czerka valami olyan lehet, mint amikor a Monthy Python akciócsoportot beválasztják egy multi igazgató tanácsába!) Feltehetőleg azonban az álcaruha ezek ellen is jó lesz (reméljük). Ha megvannak a buckalakó cuccok, akkor a terület déli részében található átjárón (ott ahol buckalakó harcosok őrködnek) átkelhetünk a törzs területére.

TIPP: Hömm, ne próbáljunk beszélgetni velük, mert az álca a saját hülyeségünk ellen nem véd meg.

A BioWaresek se tudták kivonni magukat az amerikai-iraki konfliktus hatása alól, szóval a sivatag ALÁ VAN AKNÁZVA! De még hogy! Főleg a buckalakók szállása körüli területek. Igazából itt sok tennivaló nincs, egyenes vonalban oda kell iparkodni a táborhoz. Itt már mindenképp legyen velünk tolmács droid barátunk...

TIPP sőt! FIGYELMEZTETŐ ÜZENET következik!: A tábor kapujának közeléből, vagy ott, ahol a járőröző buckalakók megláthatnak, NE használjuk a tranzit back opciót a térkép menüből. A kikötőben ugyanis a program előzékenyen eltávolítja rólunk a buckalakó rucit, így pucéran fogunk ott álldogálni.. VISZONT, a visszafelé útnál sem öltöztetnek vissza, de nem ám! Én először a kapu közelébe értem vissza, és hiába nyomtam egy tízezred másodperc alatt egy pausét, és öltöztettem fel villámgyorsan csapatomat, nem értem vele semmit, mert a kapun belépve az őrök már ellenségesek voltak, hiába volt már akkor rajtam a ruci.. Ha valaki mégis ilyen helyzetbe kerül, teleportáljon vissza a hajójhoz, aztán fussa végig megint a dűnetengert az álcázó ruciban, ezzel meg is oldódik a probléma. Sőt, csavarok még egyet a dolgon, később, egy újratöltésnél már totál az elején teleportáltam vissza, ahol sehol nem lehet látni buckalakókat, de mégis, folyamatosan támadtak, és a táborba sem tudtam belépni (nincs is jobb, mint újrakezdeni harmadszorra is egy ilyen butaság miatt!).

Ha bemegyünk a táborba az őr persze megérzi a szagunkon, pontosabban NEM érzi a szagunkon, hogy buckalakók lennénk, ezért meglehetősen gyanakodva fogad minket (a torkunknak szegezett fegyver minden faj metakommunikációjában az ideges viselkedés jele), és hótra meg van lepve, hogy valaki fel merte venni a koszlott ruhájukat. Ebek harmincadjára elé dobjuk tolmács barátunkat, aki eszeveszett beszélgetésbe ("unintelligent") fog velük. Nos, ez kapuőr barátunkat aztán végképp felkavarja, annyira, hogy felkoncolásunkról megfeledkezve elmegy a főnöknek jelentést tenni.. A főnökkel már értelmesebb párbeszédet lehet fojtatni. Nos, itt lusta voltam minden párbeszéd opciót végigpróbálgatni, de csakis és egyértelműen pozitív, mondhatni kinyalom-a-seggeteket-ha-nem-rúgjátok-szét-az-enyémet-pontosabban-még-akkor-is hozzáállást tanúsítottam, vagyis NEM voltam agresszív, NEM követeltem semmit. Csak közöltem, hogy békét akarok, és bármit meg teszek érte. Persze ezt nem hiszi el, már miért is hinné? Bizonyíték kell neki, mégpedig a jószándékunk bizonyítéka. Valamilyen ajándékot, hozzájárulást kell adni a népének, hogy ezzel igazoljuk tényleg nem jelentünk fenyegetést. (HK-47 közbevetése e ponton, a fordítást követően: Most már szétlőhetem, mester?) A főnöknek is elege van már a külvilágiakból, ezért úgy döntött, népével a sivatag mélyére húzódik, ehhez azonban vízkészlet kell, amihez viszont páragyűjtőkre lenne szüksége. Ezt csak a Czerka Társaságtól lehet beszerezni, szóval, ha komolyan békét akarunk, hozzunk neki ilyen csúcstechnológiás készülékeket, de amíg nincs meg a cumó, addig be se tegyük a lábunkat a táborba.

Visszaszteppelünk a városkába, ahol a morci Czerka kereskedőtől (Greeta Holda) megvehetjük a szerkezeteket.

TIPP: Ha a társasággal szemben fennálló kölcsönös utálatra építünk, vagy eláruljuk neki, mire is kellenek a páragyűjtők igen nagy örömmel (értsd féláron) átadja a holmit (100 XP, -200 CRD).

Mikor visszatérünk buckalakó barátainkhoz, az őr megint nem tud magához térni néhány percre a döbbenetétől, majd a főnök elé kísér minket.. Akin szintén lehet látni, hogy lepadlózik jelenlétünk miatt (bár ezt elég nehéz észrevenni a sok rongy alatt, de nekünk sikerül). Átadjuk neki a páragyűjtőket.. még mindig nem bízik bennünk, de már eddig is többet tettünk a népéért, mint bármely más idegen, aki az útjukba akadt (mondjuk ezt a negatív véleményt biztosan erősen formálta az a tény, hogy az idegeneket úgy általában fel találták koncolni a kedves őslakosok... szóval ha még jót akartak volna tenni, akkor se ment volna). A főnök könnyes szemekkel (ezt megint nehéz észrevenni a rongyok alatt) kezünkbe adja az izéjét, nah, a gaffi stick nevű cuccát (400 XP). Szabadon bejárhatjuk a tábort, de nagyon kell vigyáznunk arra, hogy mit teszünk, mert a legkisebb rosszindulatú mozdulatra is felkoncolódás áldozatai leszünk *sóhaj*. (Ha ezt a gaffi sticket visszavisszük a Czerkás nőnek, akkor jótett helyében jót várj!) (Vissza)

TIPP: Kvázi ez azt jelenti, hogy ne feszegessük a lezárt ládák ajtaját, mert pofán csapnak, és télleg! A kíváncsiak kedvéért a ládákban a buckalakók féltve kuporgatott gránát gyűjteménye található.

Ez most kicsit (absolúte) a mellékszálakhoz kapcsolódik, de negédes csevelyünk közben kiderül, hogy a jawákat és Griffet elengedik, ha nekünk kellenek, nekik már inkább csak problémát jelentenek, mint hasznot. A jawak azt tanácsolják, keressük Izzyt (150 XP), Griff meg majd a hajónál látogat meg minket, és szerető hugicáját..

Kedves érdeklődésünkre (továbbra is borotvaélen táncolva) elárulja a főnök, hogy a Star Map-et a krayt sárkány barlangjába találhatjuk meg, a Dűne Tenger keleti részén (ad térképet is, ami roppant praktikus, tekintettel az öt perc alatt berohangászható, totál áttekinthető sivatagi területekre). Aszongya még, hogy van valami twi'lek, aki biztos segít a vadászatban, ott ólálkodik valahol a sárkány barlang környékén...

A múltjukról nem igazán lehet vele beszélgetni, mivel ennek legkompetensebb személye a Történetmondónak nevezett öreg, aki viszont csak a legelvetemültebb, ehem, leghősiesebb harcosoknak beszél a dologról. Mikor megkérdezzük, hogyan lehetnénk mégis méltóak a fennkölt történetre, ismét szemmel láthatólag elbizonytalanodik, mivel törzsének harcosai rendszerint azzal bizonyítják alkalmasságukat, hogy olyan fickókat öldökölnek le, mint mi is vagyunk... Egy szó mint száz, talán ha leverjük a krayt sárkányt, és elvisszük neki a gyöngyét, akkor meghallgathatjuk történetüket.

A külhoniakat azért utálják ilyen meggyőzően, mert megszentségtelenítik a földet, "fölé emelik" magukat. Gépekkel, meg mindenféle technikai vacakkal érintkeznek vele, ami nagyon nagyon NAGY szentségtelenség. Már maga a kérdés, mellyel arra utalunk, nem igazán értjük miről beszél, elárulja, hogy mennyire másként gondolkodunk, és mennyire nem működhet a kölcsönös béke. A párologtatókat is csak azért használják, mert idegen jelenlétünk rákényszeríti őket.. A ruhájuk szent öltözet, soha nem veszik le, még haláluk esetén sem (elhomályosuló szemünk előtt a testszag új dimenziói merülnek fel).. Nah, itt az okosabbak le is zárhatják a beszélgetést, a lükébbek meg kamikaze jelleggel feltehetik a kérdést, miszerint hát, ha ilyen fontos, megbocsátják-e, hogy leszedtük az elesett harcosaikról a rucit? Nagyon jó kérdés, mondhatni, soha jobbat, még HK-47 is elismerő závárzat kattanással hálálja meg, a főnök pedig vérbe borult szemmel közli, hogy na akkor nekünk végünk is, mint a botnak, oszt kész.. (Ha valaki ezt a vonalat erőlteti, sajnos csak egy rövid népirtás után mehet tovább, nem különösebben nehéz, bár nekem sikerült a főnököt elég gyorsan hidegre tennem, eccerűen le volt bénítva (sztázis) és gyorsan átestünk rajta, meg utána a többieken is...)

(A Desert Hunt) Nincs más hátra, elindulni sárkányt vadászni.. elmegyünk a keleti végekbe, ahol egy nagy likon, meg bóklászó ősgyíkszerű lényeken kívül nincs senki és semmi. Meg hát Komad barátunk (vele már a nagy vadászkuckó kocsmában összefutottunk), aki megérkezésünkkor épp valami palimadár haverjával készülődik a vadászatra... a palimadár berohan a barlangba, oszt meghó. Komad közli, hogy jött levadászni a krayt sárkányt, de sajna szégyenszemre nem a hagyományos módszerrel próbálkozik, hanem a gyatrábbikkal. No nem a harci robotokat kérte el Tanis havertól, hanem aláaknázta a sárkány barlangjának kijáratát. Ki is kellene csalni a böszmikét, ehhez legjobb valami életunt sárkányvadász, vagy ha az nincs kéznél, néhány bantha is megteszi. Persze a banthák füttyszóra nem jönnek, csak ha van az embernél valami bantha kaja (bantha fodder) cucc. Mire idáig elérünk, egy rahedli ilyennel kell rendelkeznünk (találhatunk a sivatagban, az elhullott buckalakóknál, a buckalakó táborban – mily meglepő – a banthák mellett, vagy épp vehetünk a dokknál is, a kétfejű kereskedőtől).

Nincs más hátra, mint odamenni a csodák csodája semmiből felbukkanó bantha csodához, és meglengetni előttük a micsodánkat, ha ez nem hat, nyúlhatunk a bantha fodderért.. Komad még figyelmeztetőleg megjegyzi, hogy a banthák a buckalakók szemében szent állatok, ezért ne lepődjünk meg, ha roppant morcosan nekünk támadnak, ha látják, hogy tisztátalanul macázzuk a sivatagi teheneket (pedig AZT nem is akartuk, még Ordo sem!). És ezek a buckalakók hűdejajde, cseppet sem olyanok, mint a békés táborban lakó társaság, hanem vadak, mint a veszett kutya. Nos, meglengetjük a bantha kaját (kvázi klikkeljünk a bathákra), leverjük a felbukkanó buckalakókat (hűdekemények voltak), majd odavezetjük az állatokat twi’lek barátunkhoz és beszélünk vele.. Bár nincs miről, mert a banthákat látva kitör a sárkány, majd meglepődve, milyen arcátlanul hagyománytalan, és pórias módszerrel aknázták alá, úgy megsértődik, hogy elpusztul. Komad megköszöni hihetetlenül értékes segítségünket (úgy tűnik, neki is kivették az agyát), majd átadva egy krayt sárkány gyöngyöt (400 XP) elszelel. (Ha kötözködünk vele, és még többet akarunk, le kell verni, ami roppant sötét cselekedet. DSP) (Vissza)

(Hogy a csoda gyönggyel mit kezdünk, rajtunk múlik. Egyrészt eladhatjuk Fazza bácsinak (625 CRD), másrészt betehetjük fénykardunkba is tápoló kristálynak, harmadrészt (lobotómia után, végzetes kíváncsiságtól hatjva) elvihetjük a buckalakóknak, bizonyítva, hogy nő létünkre is igazi férfiak vagyunk, és cserébe elbeszélgethetünk prehistorikus könyvtárukkal, a Történetmondóval (250 XP).

Hogy ebbe a kísértésbe senki ne essen bele, megpróbálom összeszedni a lényeget. A buckalakók csak szóban adják át az emlékeiket, s már gyermekkoruktól kezdve képezik az utódokat. Mindig pontosan kell átadni a történeteket (bemelegítésként a Kalevalával kezdik, és aki nem tudja első hallás után visszamondani, azt kiteszik száradni a napra). Az egyik legnagyobb veszteség, ha egy törzs elveszíti a Történetmondóját, mivel ekkor elveszíti jogát a létezésre. Elveszítik a kapcsolatot a történelemmel, s rendszerint belháborúkban pusztítják el egymást. A buckalakók története meglehetősen szokványos :-)).

TIPP: Vigyázni kell, soha ne legyünk annyira kíváncsiak, és liberális gondolkodók, hogy az események átgondolására ösztökéljük a krónikást, mert nagyon könnyen kihúzhatjuk a gyufát.. Bádogember barátunk rendszerint jelzi, mikor recseg a jég...

Régen, már nem is emlékeznek milyen rég, földjük még zöld volt, élettel teli. A népe azonban ostoba volt, falakat, városokat emeltek, s nem éltek együtt a természettel. Még a külvilágiak, az erőszak, a városok leomlása előtt... az Építők előtt. E népet a buckalakók meglehetősen demonizálják, olyan erővel és tulajdonságokkal ruházzák fel őket, mintha nem is lennének élőlények. A buckalakók ősei arroganciájukban kimerészkedtek a csillagokba, s ezzel felkeltették az Építők érdeklődését. Hatalmas fém démonok jöttek, amelyek magukkal vitték a bolygó gazdagságát, míg végül csak a föld zöldje maradt, a népet pedig rabszolgává tették. Eljött az idő, és az Építők számára is elérkezett a büntetés ideje, egy szörnyű járvány gyengítette meg őket, s hatalmas háború kezdődött. Az Építők haboztak, s a buckalakók népe kihasználta az alkalmat. A fura betegség megtizedelte az Építőket, s a buckalakók elpusztíthatták az ellenség egyik legnagyobb hajóját. A gépeket tönkretették, míg azok végül magokat semmisítették meg.. az Építők azonban visszavágtak, s elpusztították a bolygó zöldjét. A termőtalaj a pusztító fegyverek miatt üveggé változott, ami szép lassan végtelen homokká alakult át.. Ez azonban mit sem számított, a buckalakók népe hosszú távra tervezett, meghúzódtak a föld alatti barlangokban. Biztonságban voltak, s megint szabadok lehettek az Építők távozása után. A törzsek szétváltak, de minden buckalakó élteti és imádja a földet, s számukra a legnagyobb bűn, ha valaki azt oktalanul elherdálja. Aztán megint gépek érkeztek az égből, külvilágiak érkeztek, akik megint a buckalakók világát, életmódját fenyegetik. Az idegenek épp olyanok, mint az ő őseik is voltak rég. Az elmúlt ezer év az ilyen telepesek történelme, akik e bolygóra tették a lábukat, majd szép lassan elpusztultak.. (pontosabban szorgos buckalakó kezek a torkukra tették a kést)

Belépve a barlangba a sárkány fészkének mélyén megtaláljuk a Star Mapet, és bekapcsolva újabb részlettel leszünk gazdagabbak (a 2000 Xpt már nem is érdemes megemlíteni). Kis csapatunk ismét kórusban kiállthat fel: Csillagtérkép, bazz! A Star Forge-hoz, bazz! Érdemes minden ócskaságot összeszedni, egyrészt találunk két kristályt (az egyik, az opila tápoló, a másik csak színes), egy jedi rucit, ami az eddigi legjobb (bár így is szánalmas), valamint Bastila apukájának holocronját.

Kifelé szteppelve a barlangból a feles Calo, és szedett-vedett csapatába botlunk, akik épp megfenyítésünket tervezik. Fejvadász a szentem, alkudni nem is lehet vele, nem kerülhetjük el a harcot. Mivel ide már mindenki három jedivel jött, nem olyan nehéz leverni őket (még nekem is elég sokszor sikerült, pedig nagyon igyekeztem :-)) ).

Ööö, először még a Bádogember volt a csapatomba, de akkor nevetséges és véres vérfagylalásba fulladt a harc... és persze nem a feles vére fagyott, mondanom sem kell. Figyelni kell a csicskásaira is, mert lőnek mint a fene. Nekem nagy segítséget jelentettek az energia páncélok, és leginkább a sztázis kódnév alatt futó erőtrükk. Nem Calot támadtam, pontosabban nem mindenkivel őt, hanem az egyik kari őt próbálta üti, a másik kettő meg bénította (sztázis) és leverte a többieket (250 XP / kop.). A végén már csak feles barátunk maradt, meglepő módon ő is beszívott egy sztázist és meghótt (650 XP). Egyébként az édes pofa immúnis a kritikus ütésre, és a sneak attackra is (és pofátlan hatékonyan gyógyítja magát).

Őszintén szólva, innentől kezdve nincs más hátra, mint lezárni a függő szálakat, majd elhúzni a vérbe... izé, pontosabban egy másik bolygóra.


Fősodor tovább:


Vissza a tetejére

Fordította / írta: Kwish
2004.09.01.