Főmenü
Frissítések
Hírek
Cikkek
Társoldal hírek
Végigjátszások

Aloldalak
Bard's tale
Dragon Age
Gothic 3
KotOR
KotOR 2
Kult
Lionheart
NWN 2
The Fall
The Roots
The Witcher
Titan Quest
ToEE
Társoldalak
WoW Hungary
Morrowind HQ
SW: Galaxies
Baldur.hu
Fallout HU
Dungeon Siege 2
Oblivion HQ

Egyebek
Linkek
Impresszum

2007.02.07. - Kwish

The Broken Hourglass - Feybornok


A The Broken Hourglass hivatalos oldalán most a feyborn, félvér / keverék fajról jelent meg egy kis színes ismertető... az leső ingame karakter képpel... Sosincs egy unalmas pillanat...


Néha, ha egy ember papi és egy ilvari mami (vagy fordítva) szerelembe esett, sikerült gyereket nemzeniük... Bár ez rendszerint nem tette őket népszerűvé a szomszédaik körében.

A feybornok (esetenként csak félelfnek nevezik őket) ezeknek a fajok közti randiknak a végtermékei. Az emberek és elfek épp annyira kompatibilisek genetikailag, hogy lehetnek közös utódaik, bár ezek az utódok távolról sem tökéletesek. Fizikailag a feybornok hajlamosak az emberi és elf jellemzők finom egybeolvadását felmutatni - általában az anyai ág tulajdonságai hangsúlyosabbak. A feybornok gyorsabban nőnek és magasabbak, mint az emberek és az elfek, s egy teljes magasságát elérő feyborn tipikusan legalább hat láb magas. Állandóan tág pupillájuk miatt pillantásuk meglehetősen nyugtalanító.

A feybornok vénáján átzubogó kevert ember és elf vér miatt a faj tagjai meglehetősen labilisak, s univerzális jellemzőjük a következő három speciális tulajdonság: sterilitás, boszorkányság és őrület.

Már most is elég sok akadály áll az ember és elf vegyes-párok előtt. Mindkét fajban sokan vannak olyanok, akik kellemetlennek, visszatetszőnek tartják a két faj közti fizikai különbségeket: a bőr árnyalatát, az arc jellegzetességeit, a testarányokat és a hajszínt. Kultúrájuk szerint a Verai képviselői számára tiltott az, hogy egy nem-verai (nem elf) faj tagjával lebratyizzanak, míg a Cellanok - bár esetenként kaphatóak egy kis enyelgésre - nem igazán tolerálják az embereket karaván közösségeikben. A városokban - ahol az asszimilálódott Ilvarik vannak legtöbben - sokan inkább a saját népükkel lépnek frigyre, s néhány ember ráadásul még el is ítéli elf csodálóit, mivel úgy vélik, hogy csak a társadalmi előrelépésre akarják kihasználni az esetleges kapcsolatot. Hivatalosan az emberek és elfek között tilos a házasság engedélyezése, s látszólag ellenzik a feybornok születését.

Azokra a párokra, akiket nem ijesztenek el az ilyesfajta diszkriminációk és előítéletek, a feyborn szellem elkerülhetetlenül lecsap. Minden feyborn veleszületett mágikus tehetséggel rendelkezik, bár nem mindegyikük dönt úgy, hogy kihasználja ezt a képességét. Emellett minden feyborn felmutatja a mentális labilitás, vagy az őrület jeleit (ezeket azonos elvek alapján ítélik meg az emberi és elf társadalomban egyaránt). Ebben a faji őrültségben nincs semmi igazán közös - épp olyan sokféle módon megnyilvánulhat a feybornok elmezavara, mint ahány formája van az emberi őrültségnek is a humán holdkórosok körében. De az őrület még a normálisnak tartott feybornok esetében is mindig ott van... ott figyel az agyuk hátsó zugában, valami, amit általában úgy hívnak, "A Kényszer".

Nagyon sok feyborn világos, érthető és tevékeny felnőtté válik. A birodalmi törvény elfeknek tartja a feybornokat, így különféle munkákat vállalhatnak, még valami vagyonuk is lehet, bár a többségük a munkás réteget, s a legszegényebbeket gyarapítja. Sokan közülük teljesen maguk mögött hagyták a civilizációt, s szerzetesként élnek. Mások közülük a katonaság, vagy a papság felé fordultak - egyrészt hogy megtalálják helyüket a világban, másrészt hogy valami segítségre találjanak a belső démonaik megfékezésében - bár előrelépésük lehetősége mindkét szervezet esetében meglehetősen korlátozott. A feybornok élettartama rövidebb, mint az elfeké, vagy az embereké - nem is tudnak olyan feybornról, aki 50 évnél tovább élt volna.

Néhány érzékenyebb ember úgy véli, hogy a feybornok faját meglehetősen méltánytalanul vádolják a mások által elkövetett tettekkel, s ha ugyanolyan lehetőségeket adnak számukra, mint ember, vagy elf szüleiknek, akkor teljesen normális tagjai lehetnének a társadalomnak. Ezekre az állításokra rendszerint azt felelik válaszul, hogy az ilyesféle optimistáknak még biztos nem vájta ki a koponyáját valami középkorú feyborn, aki váratlanul és mindenféle figyelmeztetés nélkül elvesztette minden érdeklődését aziránt, hogy tisztelje és becsülje mások életét.

Forrás: The Feyborn: Never a Dull Moment