Főmenü
Frissítések
Hírek
Cikkek
Társoldal hírek
Végigjátszások

Aloldalak
Bard's tale
Dragon Age
Gothic 3
KotOR
KotOR 2
Kult
Lionheart
NWN 2
The Fall
The Roots
The Witcher
Titan Quest
ToEE
Társoldalak
WoW Hungary
Morrowind HQ
SW: Galaxies
Baldur.hu
Fallout HU
Dungeon Siege 2
Oblivion HQ

Egyebek
Linkek
Impresszum

2005.07.23. - Kwish

Fable: TLC - Worthplaying előzetes


A Worthplaying is lehozta a maga kis Fable: The Lost Chapters előzetesét, szokásukhoz híven jó alaposak voltak, de mivel későn ébredtek, új dolgokat nem igazán tudnak mondani. Azért örökítsük meg őket ungarese, már amennyire... szóval szemezgetés.


(2005.07.22.) A Fable-t promóciója eredetileg arról szólt, hogy a Fable egy olyan játék, mely mögött egy valóban nyitott-világ húzódik meg, hogy egy olyan játék, ahol a karaktered bárki lehet, bármit megtehet, gyermekei is lehetnek, s egy olyan világban öregedhet meg, mely gazdag a felfedezésre váró dolgokban és a nyitott lehetőségekben... melynek világán akár halálodig is barangolhatsz, újrakezdheted az egészet, s soha sem tapasztalod meg kétszer ugyanazt a dolgot.

No jó, rendben, ez nem az. Ez nem a Fable.

A Fable végül egy elég jó kis akció-RPG lett, mely lehetővé tette számodra, hogy meghozz néhány morális döntést, és hogy néhány előre meghatározott ösvény segítségével felfedezd a világot. A Fable egy olyan játék lett, mely elég tisztességesen törekszik arra, hogy nyitott-végű legyen, de ezt a célt csak azzal próbálja megvalósítani, hogy van néhány misszió, amely nem passzol a központi Céh feladatokhoz, és hogy van néhány olyan mellékküldetés, mely nyitott, s melyet bármikor elvállalhatsz. Most ezzel nem azt mondjuk, hogy a Fable rossz játék volt, de messze állt attól, melyet az emberek vártak a sok felhajtás után.

A Fable: The Lost Chapters nem változtatja meg jelentősen a játék természetét. Még mindig egy olyan játék, melyen néhány előre meghatározott módon lehet átjutni, számos mellékküldetés egyszerre lesz elérhető, és egy nagy játékvilág vár felfedezésre, ha épp nem a Céh küldetései miatt mászkálsz. Egy dolgot kell észrevenni, hogy a Lost Chapters minden esetben a többről szól: több küldetés, több felfedezésre váró hely, és még több dolog, amit megtehetsz és megtapasztalhatsz.

Valószínűleg fontos előrebocsátani, hogy a Fable igazából nem egy PC stílusú RPG. A támadások, a harc nagyon konzol szagúak, a spacebar segítségével lehet befogni a célpontot, majd az egér gombbal lehet támadni/védekezni a fegyverrel, lőni az íjjal, vagy épp varázsolni. A támadást először meglehetősen nehéz koordinálni. Az ember egyszer csak úgy találja magát, hogy épp annak az embernek a háta mögött hadonászik a kardjával, akit meg akart ütni, vagy hogy ellő egy villámot, ami megéget három rossz fiút, két jó fiút, és egy viszonylag ártatlannak tekinthető fát. Az íjászat egy kicsit jobb a PCn, az FP célzás az íjjal egy kissé esetlen, bár fejlődött valamicskét. Az idővel aztán egyre nagyobb gyakorlatra tesz szert az ember, míg végül már arra is képes lesz, hogy úgy harcoljon az NPCk körül, hogy őket közben nem veri le.

A Fable játékmenete kétféleképp közelíthető meg: az ember egyszerűen csak vándorol, miközben ad-vesz bizonyos dolgokat (a megélhetésed bőven biztosíthatod vándorkereskedőként is), vagy stabil munkát szerez azzal, hogy gyakorlatilag mindenkinek dolgozik, akinek bérelhető hősre van szüksége. Az jegyezzétek meg, hogy a "hős", nem feltétlenül jelent "jófiút". Lehetsz egyszerre hős és komplett kalandor, és nagyon sok munka van azok számára is, akik épp ártatlanokat akarnak gyilkolászni, vagy segíteni akarnak a világ tolvajain és gyilkosain.

Utad során új ruházatokat vásárolhatsz, és új frizurát készíthetsz karakterednek, ehetsz tofut, hogy bizonyítsd milyen kellemes személyiség vagy (vagy épp ellenkezőleg, a kiscsirkék befalásával a gonoszságodról teszel tanúbizonyságot); megházasodhatsz, vagy annyi embert átverhetsz, amennyit csak bírsz, és így tovább. Nagyon sok dolgot tehetsz. A titkos, elrejtett kincsek keresése, vagy a szimpla pecázás véleményem szerint a kalandozás iránti gyermeteg vágyakat elégítik ki, s ez a Fable egyik nagy erőssége. Olyan, mint egy gyermekkori csoda és kaland.

De tényleg, a Fable-ban a részletek a lényegesek. Azok a játékosok, akik igyekeznek minél gyorsabban végigjátszani egy játékot, csak a lényegre koncentrálva, nem igazán lesznek boldogok, mert legalább a tartalom negyede csak úgy jön elő, ha az ember össze-vissza téblábol és bóklászik, míg ha az ember csak a Hős küldetéseit veszi fel, előbb-utóbb gyengének találhatja magát az ellenfelekkel szemben, olyannak, akit könnyen lenyomnak ellenségei.

Azoknak, akik örömmel ragaszkodnak a cselekményhez, a Fable hosszabb lesz, mint valaha. Nagyon sok új küldetést adtak a játékhoz a főküldetés mentén, melyek elviszik az embert néhány új területre, illetve újra feltöltik a korábban már látott helyszíneket. Számos egyéb dolog mellett a Fable: The Lost Chapters beemeli a játékba a Fagyott Északi Vidéket (mert minden egyes RPG folytatásban lennie kell egyszer valami Fagyos Északi Vidéknek). Mindezek mellett nekünk azt mondták, hogy a végjátékot elég szépen feldúsították, s sokkal inkább valós befejezés és az igazi siker érzetét kelti a dolog a korábbi, valamiképp laposnak tűnő befejezéssel szemben.

A The Lost Chapters tartalmának maradéka lehetővé teszi számodra, hogy karaktered megjelenésével szórakozz, s adnak néhány új cuccot is. Új kalapok és öltözetek, szép, fényesen ragyogó kard, ezek adják a kiegészítő felszerelésekkel kapcsolatos dolgait. Bár valószínűleg a tetkó szerkesztő a legragyogóbb eleme az új jellemzőknek. Bármit viselhetsz a mellkasodon, a homlokodon, vagy egyéb testrészeiden. Csak be kell importálni egy bitmap fájlt, s felteheted karaktered testére, hogy ezzel is jobban kifejezd személyiségét. Mivel a Fable Xbox verziójának boardjai teli voltak az "Odass, milyen f@szán néz ki a karakterem!" típusú üzenetekkel, el lehet képzelni, hogy a PC játékosok szintén bekattannak majd ettől a lehetőségtől. No persze az is lehet, hogy nem.

Az új tartalmak között helyet kap jó néhány új kifejezés és gesztus, melyek érdekes részét képezik a Fable nyújtotta játékélménynek. A karaktered nem a szavaival, hanem a tetteivel beszél, mert valahogy ez jobban illik egy hőshöz. Búcsút inthetsz, önelégülten és nagy hatást téve a többiekre pózolhatsz, pukizhatsz, vagy épp hangosan böföghetsz. Ezen dolgok mindegyike más és más üzenetet hordoz a közelben levő embereknek. Az én személyes kis hősöm például a többiekkel csak valami orosz népi tánc és légi-gitározás segítségével hajlandó kommunikálni. (Igen, az új kifejezések némelyik nagyon ostoba dolog. Bár, meg kell mondjam, hogy a játék többi része sem valami komoly.) A kifejezések közé tartoznak az olyan dolgok is, mint az osonás és a rejtőzés, melyek nem igazán jók semmire. Nincs egyetlen olyan küldetés sem, melyhez igazából valami tolvaj kellene, és a rejtőzködés is leginkább csak a tolvajlásra, a városaik kizsebelésére használható. És még ha el is csípnek közben, elegendő udvariasan bocsánatot kérni, a városőrök meg elengednek.

Végső soron a legnagyobb pozitívumot én nem a hozzáadott tartalomban látom, hanem abban, hogy a játék kihasználja a PC nyújtotta előnyöket. A billentyűzet gyorsbillentyű leosztása képes max. 10 képességet, varázslatot vagy gesztust tárolni, szemben az Xbox 4 konfigurálható gyorsbillentyűjével. Meglepő, hogy mennyi minden lehetséges a harcban, ha 10 képesség áll készenlétben az ujjbegyednél. A gombokat ugyan egy kicsit nehézkes beállítani, mivel számos egyéb menün át kell navigálnia magát az embernek, mire a beállításukhoz hozzáférhet.

A játék rossz oldalának leginkább az tekinthető, hogy átvettek néhányat az Xbox kliséi és fura taktikái közül. Például, az olyan varázslatok, melyek felgyorsítják a karaktered képességét, az ellenfeleidét meg lelassítják, meglehetősen egyszerűvé teszik bármely harci szituáció megoldását. Mondjuk, amit most láttam, csak egy korai, előzetes verzió, így remélhetőleg a játék kiegyensúlyozás megszünteti ezeket a dolgokat.

A Fable nagyszerűen néz ki, és jól szól, és van néhány egyértelmű jele annak, hogy felturbózták az Xbox audio cuccait. A hangoknak van valami utózengése és visszhangja. A PC grafikai lehetőségei biztosítják, hogy a Fable világát a lehető legjobb fényben lássa az ember. Ahogy karaktered elkezdi magán megmutatni a nehéz élet és a harcok jeleit, a megnövelt grafikus lehetőségek feljavítják a játékos és a karakter közti érzelmi kapcsolatot. Hát melyik másik játékban közelíthetsz rá a hősöd arcán és testén megjelent sebhelyekre?! A Fable világa nagyon változatos környezet, az életteli és vibráló területektől kezdve, a nagy népsűrűséggel megáldott fákig, a földalatti sötét barlangokig, a banditák rejtekhelyeivel bezárólag. Bár ezek egyikének sincs köze a játékmenet igazi működéséhez, mégis kellemes élménnyé teszik azt, ahogy az ember küldetésről-küldetésre vándorolgat. Még különlegesebbek azok az effektek, melyek a varázslatokat kísérik.

A The Lost Chapters új kiegészítőinek legnagyobb részét néhány hét alatt összerakhatta volna egy elkötelezett moddoló csapat, de az új küldetések vannak itt igazán a középpontban. Ha még sohasem játszottál a Fable-val, akkor ez a legjobb befektetésed lehet (már ha tudod kezelni a rendszerkövetelményeket). A nagy felbontású Fable nagyon valószínű, hogy megéri az árát. (Hogy a tetkó szerkesztő? Nem ér túl sokat, de azért jópofa kis cucc.) Azok a fickók, akik szeretik az akció orientált, csinos és fura RPGt, jobban teszik, ha odafigyelnek erre a játékra.

Forrás: Worthplaying


(Vissza)